Sponga Reptiles

 Foldal   Elrhetsg   Fajlersok   Galria   Elad siklk   Elad bok   Elad gekkk   Egyb rendels

 

A kznsges riskgy, ms nven blvnykgy vagy blvnyboa (Boa constrictor) a kgyk alrendjbe s az riskgyflk (Boidae) csaldjba tartoz szrazfldi kgyfaj. A legismertebb s legelterjedtebb riskgyfaj, nem csak termszetes lhelyn, hanem hobbillatknt is. A Boa kgynem tpusfaja.

Elfordulsa
A kznsges riskgy az jvilg trpusi rsznek legismertebb riskgyja, Kzp-Ameriktl szak-Argentna terletig lnek populcii. Azonban az elterjedse nem folytonos, vannak terletek, ahonnan hinyzik, mg a szomszdos trsgekben megtallhatk. A hatalmas elterjedsi terletbl kvetkezik, hogy vltozatos lhelyeken l a szraz pampktl a sr trpusieserdkig, viszont a vz kzelsge fontos felttel.Tpikus lhelye a boztos vzpart. A tengerszint feletti 1000 mteres magassgig hatol fel. Sokszor kzepes termet emlsk regeibe bjva rejtzik el a tbbi ragadoz ell.

Megjelense
A faj egyedei vltozatos megjelensek, az alfajok kztt nagyok a klnbsgek. Kzepes termet kgy, felntt egyedei tlagosan 1–4 mteresek. A legkisebb alfaj a Boa c. imperator , a legnagyobb alfaj a Boa c. constrictor. A rekordot egy trinidadi 5,6 mter hossz pldny tartotta, mg ki nem dertettk, hogy valjban egy zld anakonda (Eunectes murinus). Ezzel egy j rekord vlt hiteless, 4,3 mter. A hmek ltalban 30-40 cm-rel rvidebbek, mint a nstnyek.Sok nstny mg 3 mternl is hosszabb, klnsen, ha fogsgban ntt fel.A hmek farka arnylag hosszabb, mivel ez tartalmazza a hemipniszt, s cskevnyes hts lbai is megfigyelhetk, amelyek a nstny megragadsra valk przs kzben.

Ers izomzata miatt viszonylag nehz, a nstnyek testslya ltalban 10 - 15 kg.Nhny pldny akr mg a 27-45 kg-ot is elri. A testmret nemcsak az alfajtl s a helytl, hanem a rendelkezsre ll zskmnytl is fgg.A klnsen kicsi Cayos Cochinos szigeti B. c. imperator a szigeti trpesg egy pldja.

A kznsges riskgy sznezete is vltozatos. Alfajtl s sznvltozattl fggen alapszne lehet fehr, vrs, szrke, barna vagy fekete. A legtbb sznvltozata a Boa c. imperatornak van. Htukon stt, tbbnyire barna vagy vrsesbarna nyeregmints foltokat viselnek, amelyek formja s mrete is vltozatos. A farok fel haladva a nyeregminta kifejezettebb vlik. Az egyedek sznkkel kpesek a hmrsklethez igazodni, gy az rnykban tbb rnyalattal sttebb lehet, mint a napon. Ez a sznezet kivl lca a termszetes lhelykn. A termszetben ritkk az albnk, de fogsgban kln tenysztik ket, jabb sznvltozatokat hozva ltre. Nylhegy alak fejn stt cskok lthatk. Az egyik csk a fejtetn fut vgig, a tbbi a szemen t. Ajkukkal rzkelik a ht, habr a csald tbb tagjtl eltren nincsenek gdrcskk ezeknek az rzksejteknek. Kt tdfelk kzl a bal cskevnyes, a jobb nagy s a hosszks testformhoz igazodott.

letmdja
A fkon s a talajfelsznen egyarnt gyesen mozog, kivlan szik, de csak ritkn megy be a vzbe. Fk regben, sziklk hasadkban, gykerek kztt bvik meg, ahol tbb egyed is tartzkodik egyidejleg, ngyes-ts csoportokat alkotva. Napkzben csak alkalmanknt jn el napfrdzni. A fiatalok fk koronjban lnek, de ahogy nvekszenek, egyre lejjebb kltznek, mg vgl talajlakv vlnak.Vannak alfajok, pldul a Boa c. orophias, amelyek egyedei mg felnve is a fn maradnak.Viszonylag keveset mozognak; egy szondval felszerelt boa 12 nap alatt mindssze 135 mtert tett meg.

Szaporodsa
lelevenszlk, a szaporodsi idszak a helyi krnyezeti sajtossgoknak megfelelen terletenknt eltr hnapokra esik, de jellemzen a szraz vszakban van. Ekkor a kifejlett nstnyek fele hajland przani. A tl gyenge, vagy rossz fizikai llapot nstnyek amgy is kptelenek lennnek letkpes utdokat szlni. 2010-ben bizonytottk a szznemzst a boknl. Keveset tudunk a vadon l riskgyk szaporodsrl, ezrt ismereteink leginkbb a fogsgban l pldnyoktl szrmaznak. A tenysztk a przsi hajlandsg nvelsre elszr 6-8 htig 22 Celsius-fokra cskkentik a hmrskletet, valamint a nappali vilgts idtartamnak hosszt; ezenkvl megvonjk a tpllkot az llatoktl. Mihelyt visszall a normlis helyzet, a kgyk rvidesen przani kezdenek. A nstny feromont bocst ki, aminek szagra kr gylnek a kzelben tartzkod hmek. Ha tbb hm keresi fel egyszerre a nstnyt, akkor elbb megkzdenek egymssal a prosods jogrt. Przskor a hm elkorcsosult hts lbval megkarmolja a nstnyt, mire az felemeli a farkt, hogy a hm hemipniszvel behatolhasson. Egy przs rkon t tarthat, a nstny akr egy htig tbbszr is prozhat ugyanazzal a hmmel, s a feromon hetekig csalogatja a hmeket, gy a nstny tbb hmmel is prozhat. A hmek is rendszerint tbb nstnyt keresnek fel.A kifejlett pldnyok este aktvak. Kisebb s kzepes nagysg emlskkelmadarakkalgykokkal, st, kisebb kajmnokkal is tpllkoznak, zskmnyszerzs cljbl a fkra is felksznak. Inkbb az emlsket s a madarakat kedvelik. Egyes jelentsek szerint ocelotot s nagy gykokat is elfogyasztottak. Ktflekppen is vadsznak: vagy lesbl tmadnak, vagy a zskmny szagnyomt kvetik.Ha elg kzel kerl hozz, akkor rveti magt. ldozatt nem roppantja ssze, hanem megfojtja. A zskmny minden kilgzsekor sszbb hzza magt. Ez a folyamat akr negyedrn t is eltarthat, ami nagy megerltets a kgy szmra. Amikor mr nem rzi a zskmny szvverst, akkor kiengedi magt.Fogazatuk segt egszben lenyelni a zskmnyt. Az emszts 4-6 napot vesz ignybe a tpllk mrettl s a hmrsklettl fggen. Lass anyagcserje miatt a kgy kt tkezse kztt tbb ht is eltelhet. A fiatal bok a farkukat csaliknt is hasznljk, gy fognak egereket, madarakat, denevreket, gykokat s ktlteket Ahogy nvekszenek, gy trnek t egyre nagyobb zskmnyra.

A nstny akr egy vig is trolhatja a spermt a tulajdonkppeni megtermkenyts eltt.Ekkor testnek kzps rsze megdagad, mintha egy nagy llatot nyelt volna le.Ezutn kt-hrom httel vedlik, ami jabb kt-hrom htig tart, gy hosszabb, mint egy normlis vedls. A vemhessg 6-8 hnapig tart, az utdok szmtl s a hmrsklettl fggen.A szls tbbnyire az ess vszak elejn megy vgbe. A 10-65 kis boa 35-50 centimteres hosszal ltja meg a napvilgot.Egyszerre tlagosan 25 utd szletik. Szletskkor vkony tojshrtya bortja ket. Nem ritkk a halva szletsek. Az anya a szls alatt s utna is vdelmezi utdait, s megfigyeltk mr azt is, hogy farkval felszaktotta a tojshrtykat. A korn nllsgra knyszerl kicsik 1-3 hetes korukban, az els vedlsk utn esznek elszr. A fiatalok ivarrett 3-4 ves korukban vlnak, miutn elrtk felnttkori mretket. Mg ezutn is nvekednek, igaz, az eddiginl lassabban.Ekkortl kezdve 2-4 havonta vedlenek. Terrriumi krlmnyek kztt akr 20-30 vig is lhetnek.

A kultrban
Mexik laki az istenek kldtteiknt tekintettek rjuk. Mozgsukbl, sziszegskbl jsoltak. Amaznia npei gy vltk, hogy az riskgyk, mint a kznsges riskgy s az anakonda a manikaltetvnyeken dolgoz nket megtermkenytve szaporodnak. Ha egy gyermekgyas anya halt meg, akkor a hall okaknt ezt az erszaktevst jelltk meg.

Az inkk ezeket az riskgykat azonostottk Amaro nev ktfej kgy istenkkel, akit pusztt ereje miatt fltek. Habr ezek nem fordulnak el az inkk lakhelyn, Pachakutiq Yupanki inka csszr az alvetett npektl adknt beszedett kgykat Cuscoban egy kgyverembe gyjtette. Eltlteket s hadifoglyokat dobtak be nekik; amelyikk hrom napot tllt, az elmehetett. A kznsges riskgy mintzata gyakori dsztmotvum a gyarmati korszak eltti kermikon. Klnsen gyakoriak ezek az elnptelenedett panamai Sitio Conte vrosnak termkein; ebbl a kznsges riskgy fontossgra kvetkeztettek a Gran Cocl kultrban.

A kznsges riskgy hasznossgt korn felismertk a gyarmatostk. A rabszolgk nappal ldban tartottk a kgykat, s jszakra kiengedtk ket, hogy rgcslkra vadsszanak. Egyes terleteken mg ma is hasznljk a leismaniaziszt terjeszt oposszumok s a rgcslk gyrtsre. Eurpban s szak-Amerikban a vndorcirkuszok lland ltvnyossgv vlt, ahol takarkkal s melegvizes palackokkal igyekeztek letben tartani.A npi gygyszat is felhasznlta, gy Dominika szigetn mig kaphat boa-olaj, amelyet megfztt kznsges riskgybl nyernek, s a legklnbzbb betegsgeken hivatott segteni.

A hobbillattarts mellett hsrt s brrt is vadsszk, s gyakori ltvny a helyi piacokon. Brbl cipt, zskokat s ms ruhzati cikkeket ksztenek.

Fajmegrzs
Ma a kznsges riskgyt inkbb terrriumi, mint haszonllatknt tartjk. A Cayos Cochinos szigetekrl 1979 s 1986 kztt annyit vittek ki, hogy csak mg ivarretlen pldnyok maradtak. 1993-ban Honduras kormnya termszetvdelmi terlett nyilvntotta Cayos Cochinost, gy onnan mr nem visznek ki kgykat. Ms helyekre az ember hurcolta be, gy megtelepedett Aruba szigetn, ahol invazv fajnak tekintik.

Br nincs a Vrs Listn, a CITES hatlya al tartozik. Legtbb alfajt a CITES II. fggelke sorolja fel, kivve a B.c.occidentalist, ami a CITES I. fggelkben szerepel. Egyes terleteken megritkult a vadszat miatt, amelynek clja a befogs s a br hasznostsa. Ez azonban nem fenyegeti kzvetlenl a legtbb populcijt, ezrt kerltek a II. fggelkbe. Floridban invazv fajknt tartjk szmon.

Alfaja
Hatalmas elterjedsi terletn tbb alfaja is kialakult, amelyek tbb szempontbl is klnbznek egymstl. Sokig krdses volt az is, hogy egy fajba tartoznak-e a klnbz vltozatok, az alfajok pontos szma ma is vita trgya. Az alfajokon bell szmos tovbbi szn- s mintavaricija ismert.

  • Boa constrictor constricor: vrsfark boa BrazliaKolumbiaGuyanaVenezuelaPeruKolumbiaTrinidad s Tobago. A legnagyobb mret s egyben legsznpompsabb alfaj. A fiatalok ltalban vilgosabb sznek, majd felntt vlva sttebbek lesznek.
  • Boa constrictor auspexDl-Amerika szaki terletei
  • Boa constrictor diviniloquus: Peru
  • Boa constrictor formosissimus: Dl-Amerika szaki terletei
  • Boa constrictor rex-serpentum: Dl-Amerika szaki terletei
  • Boa constrictor amarali: Amaral boa, Dl-BrazliaBolviaParaguay. Vltozatos megjelens, kis mret alfaj. A farki rsze rvidebbnek tnik, ezrt kurtafarknak is nevezik.
  • Boa constrictor auspex: Dl-Amerika szaki terletei
  • Boa constrictor imperator: Csszrboa, Kzp-AmerikaKolumbiaKarib-tenger szigetei. Kisebb termet, de heves vrmrsklet alfaj.
  • Boa constrictor mexicanaMexik
  • Boa constrictor sigma: Sigma-boa, Mexik
  • Boa constrictor isthmica: Panama s Kolumbia
  • Boa constrictor diviniloquax var. mexicana: Mexik
  • Boa constrictor eques: Peru
  • Boa constrictor longicauda :tumbesi boa,Peru. Elkpzelhet, hogy az B.c. ortonii vltozata, nem nll alfaj. Mint neve is mutatja, hossz a farki rsze. A mrete kisebb a trzsalaknl, a szne idsebb korban szp kontrasztos.
  • Boa constrictor melanogaster : ecuadori feketehas boa, Ecuador. Az alfajknt val elklntse mg krdses, felteheten a B.c. constrictor vltozata. Jellegzetessge a stt alapszn, a fekete szn nyeregminta.
  • Boa constrictor nebulosa : kdfoltos boa: Dominika szigete. Annyira eltr a trzsalaktl, hogy tbben kln fajnak tartjk. Stt szn, a nyeregmintzata elmosdott. Viszonylag kis mretek.
  • Boa constrictor occidentalis : argentin boa, BolviaParaguay s Argentna. A felnttek alapszne stt. Nagy mret, akr 3 mteresek is lehetnek. A kt vszakos szavanna lhelyhez alkalmazkodott. Veszlyeztetett.
  • Boa constrictor orophias: Szent Lucia szigeti boa, Szent Lucia. A szigeten elszigetelten l bokat sokan kln fajnak tartjk. Stt, barna szn kgyk, az idsebbek sttszrkkk vlnak. Viszonylag kis mret.
  • Boa constrictor ortonii: Orton-boa, Peru. Kzepes mret, szrks, vilgosbarna szn alfaj. A hegyvidki letmdhoz alkalmazkodott, akr 10 C alatti jszakai hmrskletet is kpes tvszelni.
  • Boa constrictor sabogae: Pearl-szigeti boa, Panama nyugati rsze (Perlas, Taboga s Tabogilla szigetek). Vilgos szn (hypomelanisztikus), kis mret alfaj. Veszlyeztetett.

 

Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Szmll
Induls: 2014-09-27
 

 


Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!