A leop�rdgekk� (Eublepharis macularius) a h�ll�k (Reptilia) oszt�ly�ba, a gy�kok (Sauria)alrendj�be �s gekk�f�l�k (Gekkonidae) csal�dj�ba tartoz� faj. Nev�t jellegzetes foltjair�l kapta, melyek s�rg�s alapsz�nezet� b�r�t tark�tj�k, p�rducmint�zat szer�en.

R�g�ta kedvelt hobbi�llat a terrarisztik�ban. El�sz�r az Egyes�lt �llamokban kezdt�k teny�szteni, innen terjedt el k�s�bb az eg�sz vil�gon. K�zkedvelt mivolt�t l�tv�nyos sz�nezet�nek, k�nny� tart�s�nak �s teny�szthet�s�g�nek k�sz�nheti. Mivel eredeti �l�hely�n sivatagos k�rnyezetben �l, terr�riumi tart�sa sor�n is hasonl� �l�hely kialak�t�s�ra kell t�rekedni. B�s�ges t�pl�l�kell�t�st ig�nyel.

Elterjed�se
A leop�rdgekk� a K�zel-Keleten, Ir�n keleti r�sz�t�l Pakiszt�non �s Afganiszt�non �t �szaknyugat-Indi�ig terjedt el. Ezen ter�letek szikl�s, k�sivatagos, f�lsivatagos ter�letein terjedt el. Mivel ezeken a ter�leteken t�len a h�m�rs�klet 10 �C al� esik, ez�rt t�li �lmot alszik.

Rendszertani besorol�sa
A leop�rdgekk�t el�sz�r Edward Blyth �rta le 1854-ben Eublepharis macularius n�ven. Az Eublepharis sz��sszet�tel, ahol az Eu a g�r�g j�, a blephar a szemh�j megfelel�je, mivel ezek a gekk�k ebben k�l�nb�znek a t�bbi gekk�t�l az �jszakai �letm�d, a talplemezek hi�nya �s a r�csk�s b�r mellett.A macularius fajn�v latin eredet�, �s a foltjaira utal.

Rokons�ga kiterjedt, beletartozik p�ld�ul az afrikai zs�rfark� gy�k is. N�gy faj azonban k�l�n�sen k�zeli rokona, amelyek k�z�l egyet a leop�rdgekk� alfaj�nak tartottak kor�bban:

• Eublepharis angramainyu (Anderson & Leviton 1966)
• Eublepharis fuscus (B�rner 1981)
• Eublepharis hardwickii (Gray 1827)
• Eublepharis turcmenicus (Darevsky 1977)

Alfaja
�t alfaj�t els�sorban f�ldrajzi elterjed�s�k alapj�n k�l�nb�ztetik meg egym�st�l.

Megjelen�se
Teljes hossza maximum 25 cm, b�r egyes forr�sok 30 cm-es rekordp�ld�nyokr�l is besz�molnak. Az �tlagos hossz 20-25 cm k�r�l van.

M�s gekk� alcsal�dokkal ellent�tben, a szemh�jas gekk�k (Eublepharinae) l�bain tapad�lemezek helyett v�kony, karmos ujjak vannak, ezenk�v�l mozgathat� szemh�jjal rendelkeznek, �gy k�pesek a pislog�sra. Pislog�skor az eml�s�kkel ellent�tben, az als� szemh�j mozdul felfel�. Fej�k sz�v alak�, farkuk a t�v�t�l kezdve vastagszik, majd a farok hegy�n�l �jra elv�konyodik. A farok hossza a testhossz harmad�t teszi ki. Az eg�szs�ges leop�rdgekk� farka vastag �s h�sos; a v�kony farok betegs�gre vagy alult�pl�lts�gra utal. A viaszmoly l�rv�it�l vagy az �jsz�l�tt egerekt�l a farok elzs�rosodik, mivel ezek az �llatok t�l zs�rosak a gekk� sz�m�ra.A teny�szt�k t�pl�l�kkieg�sz�t�be m�rtott t�csk�ket aj�nlanak. A farok eldob�sa ut�n �jran�, de v�ge tompa marad, �s sosem lesz olyan, mint az eredeti.A frissen kikelt gekk�k s�lya k�r�lbel�l 3 gramm, kifejletten 45-65 grammos s�lyra gyarapszanak.

R�vid l�bukkal gyorsan tudnak szaladni, karmaikkal pedig k�pesek megkapaszkodni a szikl�kon. Mivel nincsenek talplemezeik, ez�rt nem tudnak felm�szni sima f�gg�leges falakra. K�ls� f�l�k nincs; fej�nek k�t oldal�n egy m�lyed�sben l�that� a bels� f�let v�delmez� dobh�rtya. Hall�suk seg�t a zs�km�ny hely�nek meghat�roz�s�ban. Egyszerre sz�z foguk van, amelyeket 3-4 h�napos id�k�z�nk�nt �jran�vesztenek. Az �j fog a r�gi mellett n� ki az odontogenikus �ssejtekb�l.

B�re er�s, v�delmet ny�jt a homokkal �s a szikl�kkal szemben. H�ta r�csk�s, ami seg�t a rejt�zk�d�sben. Hasi oldala ezzel szemben sima �s puha. Klasszikus pettyes sz�nezet�k csak feln�ttkorra alakul ki, a fiatal p�ld�nyok s�rga-barna kereszts�vosak. A s�vok a kor el�rehaladt�val felszakadoznak, �s ivar�rett korukra el�rik jellegzetes foltos mint�zatukat. A foltok minden p�ld�nyra jellemz�ek, nincs k�t teljesen egyforma mint�zat� egyed. A term�szetben els�sorban a klasszikus, vad sz�nv�ltozat jellemz�, de a hobbi�llatk�nt val� tart�sa sor�n m�ra sz�mtalan v�ltozatot teny�sztettek ki. N�h�ny elterjedt v�ltozat:

Mivel sok sz�nv�ltozat egym�st�l f�ggetlen�l �r�kl�dik, ez�rt lehets�ges kombin�lni is �ket, �gy lesznek p�ld�ul a patternless albino �s a mack snow albino. A patternless, hypomelanistic, �s a blizzard v�ltozatokon a mint�zat r�szben vagy eg�szen hi�nyzik, vagy elhalv�nyul. A giant a faj �ri�s v�ltozata. A jungle a mint�zat elrendez�s�nek megv�ltoz�s�t jelenti. A snow a s�t�t r�szek megmarad�s�t, �s a s�rga r�szek kifeh�red�s�t jelenti. A tangerine p�ld�nyok narancss�rga foltokat viselnek, t�bbnyire a fej�k�n vagy a farkukon.

�letm�dja
Aktivit�s�t napnyugtakor kezdi, �jszakai �letm�dot folytat. A sivatagos ter�leteken, ahol term�szetes �l�helye tal�lhat�, a nappali forr�s�g miatt sok �l�l�ny �jjeli �letm�dra v�ltott, �gy cs�kkentv�n a t�lzott felmeleged�st �s v�zveszt�st. Nappal szikl�k reped�seiben, k�vek alatt, k�vek al� �sott �regekben h�s�l, illetve szerzi meg a norm�l �letm�k�d�shez sz�ks�ges h�m�rs�kletet. Laza csoportokban �l, ak�r �ten is egy�tt, de ezekben a csapatokban csak egy h�m lehet. T�rsas viselked�s�k vitatott. K�t h�m tal�lkoz�sa ak�r hal�lig men� harcot eredm�nyezhet. �regeiket vagy maguk �ss�k, vagy m�s �llatok �regeit veszik �t �s b�v�tik ki. A nedvesebb helyeket keresik, �s ott nagyobb sz�mban is �sszegy�lhetnek. Karmai seg�ts�g�vel �gyesen m�szik. A nappal felmelegedett k�veken melegszenek. A hideg h�napokban t�li �lmot alszanak.

T�pl�lkoz�sa
�jjel indul t�pl�l�kszerz� porty�ra, amikor kisebb rovarokat, l�rv�kat, p�kokat �s egy�b �zeltl�b�akat zs�km�nyol. A vad�szathoz legink�bb a l�t�s�t �s a szagl�s�t haszn�lja. Fogs�gban is ink�bb maga szereti levad�szni a zs�km�nyt. Csak k�nyszer hat�s�ra fogad el m�r halott �llatot. Kedvence a t�cs�k. T�pl�l�k�t apr� fogaival apr�tja, de a tev�kenys�g nem nevezhet� igaz�n r�g�snak. T�pl�l�kukat gyakran eg�szben nyelik le. Az elfogyasztott �llatok kem�ny k�ls�, illetve bels� v�zait -mint p�ld�ul a bogarak kitin v�za, vagy a kis gerincesek csontv�za,- nem k�pes megem�szteni, ezek sz�klet�vel egy�tt �r�lnek szervezet�b�l. A leop�rdgekk� vedl�s ut�n gyakran elfogyasztja levedlett b�r�t, mely gazdag feh�rj�kben. Sz�k�sebb id�kre zs�rt tartal�kol a fark�ban, �gy annak levet�se a tartal�kok nagy r�sz�nek elveszt�s�t eredm�nyezi. A kalcium �s a D3 vitamin ut�np�tl�sa k�l�n�sen fontos sz�mukra. Nem ismert, hogy a term�szetben hogyan p�tolja ezeket, ez�rt a rovarokat kalciumk�sz�tm�ny �s D3 vitamin kever�k�vel hintik meg.

Szaporod�sa
Ivar�retts�g�t 9-12 h�naposan �ri el. A leop�rdgekk� p�rz�si id�szaka a t�li �lom ut�n nem sokkal, �gy �prilis, m�jus k�zt van. Miut�n p�rosodott egy h�mmel, a n�st�ny egy h�napon bel�l lerakja k�t, ritk�n egy l�gy h�j� hossz�k�s toj�s�t egy �regben vagy a homokban. Egy �vben egy n�st�nynek ak�r t�z f�szke is lehet. Az egy p�rz�sb�l nyert sperma k�t vagy h�rom f�szekre el�g. A toj�sok kialakul�s�hoz a n�st�nynek m�g t�bb kalciumra van sz�ks�ge. A toj�sok kikel�s�hez sz�ks�ges id� h�m�rs�kletf�gg�, de ellen�rz�tt k�r�lm�nyek k�z�tt 40-65 nap szokott lenni. A kel�s idej�t a toj�s h�j�nak megreped�se �s bes�llyed�se jelzi. A term�szetben csak 90-100 nap ut�n kelnek ki. A kicsik 80-85 mm hossz�ak, �s 2-3 grammosak. A kel�s napj�n m�r vedlenek is, �s eg�szen addig nem esznek, am�g nem vedlettek.Barn�s-okkeres sz�n�ek, �s feh�ren cs�kozottak. Feln�ttkori sz�nezet�k 8 h�napos korukra alakul ki.

A h�m�rs�klet a nemet is meghat�rozza. 26–30 �C-on �s 34–35 �C-on t�bbnyire csak n�st�nyek,31–33 �C-on t�bbnyire csak h�mek kelnek ki. A forr� n�st�nyek agressz�vabbak, mint hidegen kelt t�rsaik, �s gyakran term�ketlenek.

Egyedfejl�d�se
A fiatal gekk�k �ltal�ban s�t�t barna cs�kozottal kelnek ki; id�vel a cs�kozotts�g elhalv�nyul, s helyett�k p�tty�k �s foltok jelennek meg az egyedfejl�d�s�k sor�n. Ugyanakkor leop�rdgekkokn�l �gy 6 - 12 h�napos korukban lehet meg�llap�tani, hogy n�st�ny vagy h�m-e.

Vedl�s
Vedl�s el�tt �l�nk sz�nei megfakulnak, fak�, feh�res sz�nt �lt. A kifejlett �llatok havonta vedlenek, a fiatalok n�ha ak�r k�t hetente is.

A vedl�s els� szakasz�ban a gekk� fej�n felszakad a b�r. K�vekhez d�rzs�lve fej�t �s test�t, m�g a b�rt nem �ri el sz�j�val. Ezut�n m�r sz�j�val t�pi le eg�sz test�r�l, v�gtagjair�l is az elhaszn�l�dott, r�gi b�rt, melyet a vedl�s ut�n gyakran el is fogyaszt. A b�r megev�s�t k�t elm�let magyar�zza. Az egyik szerint �gy t�nteti el a r� utal� jeleket, a m�sik szerint ezzel a vedl�s miatt elvesztett t�panyagokat szerzi vissza.

V�dekez� mechanizmus
A leop�rdgekk�nak t�bb ragadoz�val szemben is v�dekeznie kell. A ragadoz�k lehetnek nagyobb h�ll�k, b�k�k vagy r�k�k. L�t�sa �s hall�sa seg�t elker�lni �ket, b�re pedig �lc�zza, �gy azok nehezebben ismerik fel. A vedl�s �s a b�r megev�se is elt�vol�t bizonyos jeleket. Ha vesz�lyben �rzik magukat, a leop�rdgekk�k sziszeg�ssel igyekeznek elriasztani t�mad�jukat. A nappali rejtekhelyen val� alv�s nemcsak az �letm�k�d�shez sz�ks�ges h�m�rs�klet megszerz�s�t teszi lehet�v�, hanem ezzel a nappali ragadoz�kat is elker�lik.

Mint m�s egy�b gy�kfajt�kra is jellemz�, a leop�rdgekk� is elvesz�theti a fark�t, mely azut�n kis id� m�lva visszan�. A term�szetben a farok elvesz�t�se akaratlagos v�dekez� mechanizmus az �llat r�sz�r�l. Amikor megt�madja egy m�sik �llat, akkor ink�bb leveti a fark�t, ezzel megzavarva t�mad�j�t, �s �gy el tud menek�lni. A farok elvesz�t�se t�rt�nhet egy er�sebb stressz k�vetkezt�ben is, p�ld�ul, ha p�rz�s k�zben megharapj�k, tolongania kell a t�pl�l�k�rt, vagy a fark�n�l fogj�k meg, ez�rt az �llat terr�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt �vatosan kezelend�. A farok a levet�s ut�n m�g f�l �r�n �t mozog, ami tov�bb seg�ti a gekk�t a menek�l�sben.A farok nagy m�rete miatt egy rokon fajn�l (Christinus marmoratus) m�r kimutatt�k, hogy a farok levet�se ut�n gyorsabban tud futni.

A farok levet�s�t a testfel�p�t�s is t�mogatja. A farok t�v�n a gerinccsigoly�k laz�bban kapcsol�dnak egym�shoz, mint m�shol. Az erek gyors �sszeh�z�d�sa megmenti a gekk�t az elv�rz�st�l. A farok ledob�sa er�s stresszt jelent, k�l�n�sen, ha m�sok eszik meg, mert �gy elv�sz a benne t�rolt tartal�k t�pl�l�k.A t�l�l�s �rdek�ben a farok gyorsan �jran�. A fark�t vesztett gekk� k�nnyebben megbetegszik, �s ak�r meg is halhat, de ez ritka.A regener�lt farok sz�nei t�bbnyire eml�keztetnek az eredetire, de mint�zat�ban �s a sz�nek �l�nks�g�ben elt�rhet t�le. R�videbb, �s vastagabb, mint az eredeti. A b�r min�s�ge is k�l�nb�zik az eredetit�l.

A leop�rdgekk� leggyakoribb betegs�gei:

• Gasztroenteritisz , amit az eg�szs�gtelen k�r�lm�nyek k�z�tt fell�p� bakt�riumfert�z�s okoz. A h�g vagy a v�res sz�klet ennek a jele lehet. Az eg�szs�ges leop�rdgekk� sz�klete feh�r �s sz�raz. A betegs�g fert�z�, �s k�nnyen terjed. Tov�bbi t�netei k�z� tartozik a fogy�s, az egyre v�konyabb� v�l� farok, �s az em�sztetlen t�cs�kdarabok. Kezel�s hi�ny�ban a gekk� abbahagyja az ev�st, csontsov�nyra fogy, kisz�rad, �s ak�r meg is halhat.
• A coccidia egy �l�sk�d� �ltal okozott gyomor-b�lrendszeri betegs�g. A beteg gekk� t�rsaira is k�nnyen �tterjed. Kezel�s hi�ny�ban a gekk� abbahagyja az ev�st, csontsov�nyra fogy, kisz�rad, �s ak�r meg is halhat.
• Metabolikus csontanyagcsere zavar, amit a kalcium �s a D₃ vitamin hi�nya okoz. Ezek fontosak a csont�p�t�shez �s a toj�sh�j kialak�t�s�hoz. Gyenges�ggel, csontritkul�ssal, a csontok torzul�s�val, remeg�ssel �s �tv�gytalans�ggal j�r. Nem egyszer� meggy�gy�tani.
• Az anorexia nem k�l�n betegs�g, hanem t�net. Lehet em�szt�szervi betegs�gek t�nete, vagy okozhatja stressz. A gekk� abbahagyja az ev�st, ez�rt v�szesen lefogy �s legyeng�l. Kezel�s hi�ny�ban hal�lhoz vezet.
• A dysecdysis a vedl�s zavara, aminek oka a a t�pl�l�s hib�i, a t�l sz�raz leveg� vagy az elhanyagolts�g. A nem teljesen levetett b�r ak�rhol lel�ghat, ami rontja a gekk� l�t�s�t, �s a mozg�s�ban is akad�lyozza. Ha a kezel�s elmarad, akkor fert�z�shez vezethet.
• Dystocia, a n�st�ny nem tudja lerakni toj�sait. A toj�sok t�l nagyok, �s beszorulnak a petevezet�kbe vagy a kloak�ba. Okozhatja a n�st�ny gyenges�ge vagy betegs�ge is. Ekkor abbahagyja az ev�st, legyeng�l �s kedvetlenn� v�lik.
• Stomatitis, a sz�j k�rny�k�nek b�z�s duzzanata.
• T�d�gyullad�s , egy bakt�riumok �ltal okozott l�gz�szervi betegs�g. Ha t�l hideg �s nedves k�rnyezetben vannak, akkor a leop�rdgekk�k elkaphatj�k ezt a betegs�get. A neh�z l�gz�ssel j�r� betegs�g mag�t�l meggy�gyul, ha a h�m�rs�klet tart�san 28 - 29 �C-ra emelkedik.
• Prolapsus, amit a homok vagy az aljzat m�s anyag�nak megev�se okoz.
• A cryptosporidiosis k�nnyen hal�loss� v�lhat, ha nem fedezik fel id�ben. Hab�r bonyolult eld�nteni, hogy val�ban err�l van-e sz�, de a vissza�klendezett �tel, a foly�kony sz�klet �s a fogy�s alapos gyan�ra ad okot. Hab�r kev�s a rem�ny a gy�gyul�sra, m�r vannak k�s�rleti szerek, amelyek tov�bbi kellemetlens�gek �r�n meggy�gy�thatj�k a beteget. Sok leop�rdgekk�t azonban elaltatnak, ha felismerik rajta a betegs�g jeleit.

Ivari dimorfizmus

Els� r�n�z�sre nincs jelent�s elt�r�s a k�t ivar k�z�tt, de kis hozz��rt�ssel k�nnyen meg�llap�that� az adott egyedek neme. A h�mek robusztusabb megjelen�s�ek, nagyobbak an�st�nyekn�l, fej�k sz�lesebb. A legfontosabb elt�r�sek a farok alatt figyelhet�k meg, ahol a k�t comb k�z�tt a h�mekn�l an�lis p�rusokat tal�lunk ford�tott V-alakban elhelyezkedni. A farokt�v�n j�l kivehet� a hemip�nisz is. Ezek a k�pletek a n�st�ny egyedekn�l hi�nyoznak.

Maguk a leop�rdgekk�k a nemi feromonok szaga alapj�n d�ntik el, hogy fajt�rsuk milyen nem�. A h�mek agressz�vak egy m�sik h�mmel szemben, m�g a n�st�nyeknek udvarolnak. Ha egy m�sik h�mmel ker�l szemben, akkor felemelkedik a f�ldr�l, l�bait kiny�jtja, h�t�t beg�rb�ti, �s nyelv�t kidugja. Ha ennek hat�s�ra a m�sik h�m nem menek�l el, akkor gyors, �l�nk harap�sokkal t�mad, amivel s�lyos sebeket okozhat az ellenf�lnek. Hasonl�an viselkedik az �ppen vedl� n�st�nyekkel szemben is. Vedl�s ut�n �jra udvarolni kezd a n�st�nyeknek.

• 

  H�m gekk� an�lis t�j�ka

 
• 

  N�st�ny gekk� an�lis t�j�ka