A madagaszk�ri nappali gekk� (Phelsuma madagascariensis gradis) ahogy a nev�kb�l is k�vetkezik, nappal akt�vak, �gy t�pl�lkoz�si szok�saik �s a fajokon bel�li interakci�juk is ekkor figyelhet� meg. Eredeti �l�hely�k Madagaszk�r nyugati, d�lnyugati r�sze, �gy a terr�rium kialak�t�s�n�l ezt figyelembe kell venni.

A gekk�k rendk�v�l sz�npomp�s �llatok. H�toldaluk sz�nezete hangulatokt�l f�gg�en vil�gosz�ld �s s�t�tz�ld sz�n�rnyalatokat vehet fel, amelyet minden fajra jellemz�, egyedi s�vok illetve pettyek d�sz�tenek. Szemh�jjal nem rendelkeznek, pupill�juk nem f�gg�leges v�g�s�, mint a legt�bb gekk�nak, hanem kerekded. Mells� �s h�ts� l�baikon n�gy nagyon j�l fejlett, karmok n�lk�li, tapad�lemezekkel ell�tott, �s egy evol�ci�san visszafejl�d�snek indult ujj tal�lhat�.

Az ivar�rett h�mekn�l a combok als� fel�let�n j�l kivehet� �n. "praeanofemor�lp�rusok" vannak, melyek lap�tott h�ztet� form�j�t veszik fel. Hasonl� kor� n�st�ny gekk�k nyak�n jobb- �s baloldalon mumsz-szer�en megduzzad� kalciumrakt�r fejl�dik ki. Testhosszuk: 20-28 cm k�z�tt mozog.

T�pl�lkoz�sa
T�cs�k, sz�cske, s�ska, lisztkukac, gy�szbog�r l�rva, r�zsabog�r l�rva, ritk�n a v�rmesebb p�ld�nyok szop�s egeret is elfogyasztanak. Minden madagaszk�ri nappali gekk� j� k�z�rzet�nek fenntart�s�hoz n�v�nyi eledel bevitele sz�ks�ges. Aj�nlott minden h�ten legal�bb egyszer megk�n�lni �ket kedvenc csemeg�j�kkel, amely az al�bbiak szerint k�sz�tend� el: ban�nb�l k�sz�ts�nk p�pet, azt�n vele megegyez� mennyis�g� m�zzel keverj�nk �ssze. Ezt a fajta t�pl�l�kot mindig egy adott helyen l�v� ed�nyk�be t�laljuk.
Arr�l sem szabad megfeledkezn�nk, hogy �llataink szervezete megfelel� mennyis�g� vitamin �s �sv�nyi anyaghozjusson. Aj�nlott minden �zeltl�b� eledelt az �gynevezett "Korvimin ZVT + Reptil" porkever�kben meghempergetni. Ezt a t�pus� t�pl�l�k kieg�sz�t�t aj�nlott �llatpatik�kb�l beszerezni, mivel az ilyen helyek megfelel�en t�rolj�k �s sz�ll�tj�k a term�keiket.

Fontos m�g azt is megjegyezni, hogy az ivar�rett �s megterm�keny�tett n�st�nyeknek �ri�si mennyis�g� kalciumra van sz�ks�g�k, �gy ebben az esetben jobb a t�lzott el�vigy�zatoss�g: tartsunk a terr�riumban a n�st�ny �ltal gyakran l�togatott helyen t�lk�t, amelybe a fent eml�tett porkever�ket tessz�k (mivel ha az �llat �sv�nyi anyag hi�nyban szenved, akkor mag�t�l is elfogyasztja a port).

A naponta elfogyasztott t�pl�l�k mennyis�ge term�szetesen �letkort�l f�gg, de ha egy feln�tt egyed ak�r t�bb h�tig nem eszik, akkor �rdemes felkeresni az �llatorvost.

Az �llatok itat�s�t naponta legal�bb 2-3 alkalommal el kell v�gezni. N�v�nypermetez�vel spriccelj�nk az �vegre illetve az �llatok k�zel�be, �gy azok onnan k�nnyed�n le tudj�k nyalogatni.